A fejezetben számtalan magyarázatot ismertetünk, amelyek rendszerint felmerülnek a jelenséggel kapcsolatban. A háttérben elsősorban a túlzott elvárásokat, a történelmileg adott vagy választott – kudarcélményt borítékoló – viszonyítási pontokat, valamint a rendszerváltozással megjelenő kockázatokat azonosítjuk.
A rendszerváltozás megrázkódtatást okozott a magyar társadalomban. De miért hatnak még ma, majd 20 év után is ezek az erők? Történelmi időtávon persze két évtized tűnhet rövid időnek. De 18 évvel 1848–49 után már megtörtént a kiegyezés, a második világháború végét követő 18 év pedig nem csak egy forradalomra, de kis híján a szocializmus legjelentősebb gazdaságpolitikai fordulatára is elég volt. Ocsúdott már fel ez a nép ennél rövidebb idő alatt is hasonlóan mély megrázkódtatásokból – most mégsem tűnik oldódni a bénultság.
Ráadásul nem egyszerűen arról van szó, hogy húsz év alatt sem sikerült volna fogódzót találnunk, amely segít eligazodni az új világban: sajnos épp a panaszkultúrába kapaszkodtunk bele, ez vált kiindulási ponttá, az lett a viszonyítási alap, hogy ami van, az rossz.
